18.fejezet
- Na jó!Ugye ezt most te is hallottad...-ültem fel Omar mellé.
- Igen...gyere szóljunk Peter-nek.
Elindultunk halkan a nagy kipárnázott kupac felé,amin ő feküdt-illetve-aludt.Elkezdtük szólítgatni őt.
- Peter...Peter kelj föl...Peter-suttogtam a fülébe.
- Argh...miért...mi van??-nézett ránk fáradt arccal.HM,hát igen hosszú napja volt.
- Kiáltásokat hallottunk...-kezdtem,de közbevágott.
- Hogy miket??Elsa ugyan már,kezdesz paranoiás lenni...
- Mi??Nem dehogy!Nem csak én hallottam!!-dühödtem be hirtelen.Akkor sem vagyok az...Remélem...
- Én is hallottam-védett meg azonnal Omar.
- Ne már te is??
Ekkor jelent meg Sue és Noa egyszerre.
- Mi is hallottuk!-néztek ránk.
- Ti meg honnan tudtátok hogy erről van szó?-értetlenkedett tovább Peter.Erre mindketten rám néztek.Hát kösz...persze miért is ne?!?
- Na jó akkor nézzünk körül...argh...tudjátok mit...menjetek ti....
- Mi??Nem!?!-jött ki belőlem kicsit ingerülten.
- Bocs,de én nem mehetek...fáj a lábam...-nyúlt hozzá az említett testrészéhez.
- Jó,jó persze,bocsánat!-néztem rá szomorúan.
És ilyenkor megint jött az a kiáltás,és így nem néz minket Peter hülyének.Sírógörcsel ugrottam Noa nyakába.
- Én félek...-suttogtam a nyakába.
- Nyugalom...nem lesz semmi...remélem...-harapta el a végét,szinte úgy hogy alig hallottam.
- Jól van!Mindenki menjen vissza aludni,vagy legalábbis próbáljon meg.Majd holnap körülnézünk...illetve ti körülnéztek....
Elindultunk a zsákok felé de én megtorpantam Noa zsákja előtt.
- Aludhatok veled?-suttogtam szinte alig hallhatóan.
Erre elmosolyodott.
- Persze.-mosolygott rám.
Befeküdtem mellé a zsákba.Még csak most tűnt föl hogy Noa-nak kétszemélyes hálózsákja van!
- Hogy-hogy eddig nem tudtam hogy kétszemélyes a zsákod?-mosolyogtam rá.
- Hát tudod senki nem kérdezte,meg amúgy is csak egy embernek engedném hogy mellém feküdjön be...-nézett rám huncutan.
- Igen...?-néztem rá elvörösödve...-és ki lenne az?
- Hát,szerintem majd rá fogsz jönni...-majd átkrolt és megcsókolt engem.
Majd lefeküdtünk aludni.Elkezdte simogatni a hajamat.Ráfeküdtem a mellkasára és néztem közbe az eget.Adtam még neki egy utolsónak szánt puszit,de többre sikeredett...De csak párral...Majd a mellkasán megpróbáltam elaludni,a csillagokat számolgatva...Siker!
Reggel arra ébredtem hogy a szerelmem éppen átölel miközben én rajta fekszem.
- Jó reggelt!-szólított kedvesen.
- Jó reggelt...hogy aludtál-mosolyogtam rá álmosan.
- Hát azt tudom hogy te nagyon jól elszundítottál rajtam!-mosolygott rám.
- De az kényelmesebb volt mint a föld...-sopánkodtam neki a talajt bámulva.
Röhögött rajtam egy sort majd egy csókkal jutalmazott...meg még egyel...meg még egyel...meg még többel!
- Na jó én hozok a bőröndömből egy adag ruhát(mivel megkaptuk a saját bőröndünket amit még a nyaralásra hoztunk) és átöltözök!
Visszamentem a zsákomhoz,elővettem egy adagot(persze takarékosan,hogy nehogy elfogyjon a tista ruha)és elmentem egy kijelölt bokorhoz,ami a lányoknál az öltözőt jelenti,és elkezdtem lerángatni magamról a több napos cuccomat magamról."Szerencsémre" ott volt Ciara aki éppen melltartóban flangált egy bokor előtt mintha egy tükör lenne...Magamban jót röhögtem,mivel úgy nézett ki mintha egy divatbemutatón lenne.El is mosolyodtam(nagy sajnálatomra),ki is szúrta azonnal Ciara.
- Mi van,min röhögsz?-nézett rám mint egy darab valamire...(tudjátok mire gondolok...)
- Semmin-de ilyenkor már nem bírtam ki és elröhögtem magam,ezzel zavarba hozva az előbb említett személyt.
- Mi bajod...min nevetsz-nézett rám szinte sírógörccsel a szemében,miközbe eltakarta magát egy ruhadarabbal.Nem bírtam abbahagyni,röhögőgörcsöt kaptam!!
Felvett gyorsan egy pólót s kiviharzott a bokor mögül.Még mindig,szinte fetrengtem a röhögéstől amikor elkezdtem átöltözni.Miután sikerült átvergődnöm magam a másik ruhámba,kuncogva kijöttem a bokor mögül!
- Na mi van,mi történt kis tejbetök?-nézett rám mosolyogva illetve vidáman Noa.
- Nem tudom!Bent voltam a bokor mögött odajött meglátott és elkezdett vihogni!-jelent meg mögöttünk Ciara és Cloe.És megint elkezdtem szakadni a röhögéstől.
- Így?-kérdezte Noa röhögve.
- Igen így mint egy idióta!!-vigyorgott gúnyosan
- Hé!-hervadt le azonnal a mosoly Noa arcáról -meg enyémről-is -Ne merj még egyszer ilyet mondani Elsa-ra...
- Mert külömben?-nézett rá Ciara teljesen álszenten,és gúnyosan egyszerre.
- Ne akard mi lesz...-állt fel mellé fenyegetően,ami szerintem hatásos is volt Ciara-ra nézve...
- Mi is hallottuk!-néztek ránk.
- Ti meg honnan tudtátok hogy erről van szó?-értetlenkedett tovább Peter.Erre mindketten rám néztek.Hát kösz...persze miért is ne?!?
- Na jó akkor nézzünk körül...argh...tudjátok mit...menjetek ti....
- Mi??Nem!?!-jött ki belőlem kicsit ingerülten.
- Bocs,de én nem mehetek...fáj a lábam...-nyúlt hozzá az említett testrészéhez.
- Jó,jó persze,bocsánat!-néztem rá szomorúan.
És ilyenkor megint jött az a kiáltás,és így nem néz minket Peter hülyének.Sírógörcsel ugrottam Noa nyakába.
- Én félek...-suttogtam a nyakába.
- Nyugalom...nem lesz semmi...remélem...-harapta el a végét,szinte úgy hogy alig hallottam.
- Jól van!Mindenki menjen vissza aludni,vagy legalábbis próbáljon meg.Majd holnap körülnézünk...illetve ti körülnéztek....
Elindultunk a zsákok felé de én megtorpantam Noa zsákja előtt.
- Aludhatok veled?-suttogtam szinte alig hallhatóan.
Erre elmosolyodott.
- Persze.-mosolygott rám.
Befeküdtem mellé a zsákba.Még csak most tűnt föl hogy Noa-nak kétszemélyes hálózsákja van!
- Hogy-hogy eddig nem tudtam hogy kétszemélyes a zsákod?-mosolyogtam rá.
- Hát tudod senki nem kérdezte,meg amúgy is csak egy embernek engedném hogy mellém feküdjön be...-nézett rám huncutan.
- Igen...?-néztem rá elvörösödve...-és ki lenne az?
- Hát,szerintem majd rá fogsz jönni...-majd átkrolt és megcsókolt engem.
Majd lefeküdtünk aludni.Elkezdte simogatni a hajamat.Ráfeküdtem a mellkasára és néztem közbe az eget.Adtam még neki egy utolsónak szánt puszit,de többre sikeredett...De csak párral...Majd a mellkasán megpróbáltam elaludni,a csillagokat számolgatva...Siker!
Reggel arra ébredtem hogy a szerelmem éppen átölel miközben én rajta fekszem.
- Jó reggelt!-szólított kedvesen.
- Jó reggelt...hogy aludtál-mosolyogtam rá álmosan.
- Hát azt tudom hogy te nagyon jól elszundítottál rajtam!-mosolygott rám.
- De az kényelmesebb volt mint a föld...-sopánkodtam neki a talajt bámulva.
Röhögött rajtam egy sort majd egy csókkal jutalmazott...meg még egyel...meg még egyel...meg még többel!
- Na jó én hozok a bőröndömből egy adag ruhát(mivel megkaptuk a saját bőröndünket amit még a nyaralásra hoztunk) és átöltözök!
Visszamentem a zsákomhoz,elővettem egy adagot(persze takarékosan,hogy nehogy elfogyjon a tista ruha)és elmentem egy kijelölt bokorhoz,ami a lányoknál az öltözőt jelenti,és elkezdtem lerángatni magamról a több napos cuccomat magamról."Szerencsémre" ott volt Ciara aki éppen melltartóban flangált egy bokor előtt mintha egy tükör lenne...Magamban jót röhögtem,mivel úgy nézett ki mintha egy divatbemutatón lenne.El is mosolyodtam(nagy sajnálatomra),ki is szúrta azonnal Ciara.
- Mi van,min röhögsz?-nézett rám mint egy darab valamire...(tudjátok mire gondolok...)
- Semmin-de ilyenkor már nem bírtam ki és elröhögtem magam,ezzel zavarba hozva az előbb említett személyt.
- Mi bajod...min nevetsz-nézett rám szinte sírógörccsel a szemében,miközbe eltakarta magát egy ruhadarabbal.Nem bírtam abbahagyni,röhögőgörcsöt kaptam!!
Felvett gyorsan egy pólót s kiviharzott a bokor mögül.Még mindig,szinte fetrengtem a röhögéstől amikor elkezdtem átöltözni.Miután sikerült átvergődnöm magam a másik ruhámba,kuncogva kijöttem a bokor mögül!
- Na mi van,mi történt kis tejbetök?-nézett rám mosolyogva illetve vidáman Noa.
- Nem tudom!Bent voltam a bokor mögött odajött meglátott és elkezdett vihogni!-jelent meg mögöttünk Ciara és Cloe.És megint elkezdtem szakadni a röhögéstől.
- Így?-kérdezte Noa röhögve.
- Igen így mint egy idióta!!-vigyorgott gúnyosan
- Hé!-hervadt le azonnal a mosoly Noa arcáról -meg enyémről-is -Ne merj még egyszer ilyet mondani Elsa-ra...
- Mert külömben?-nézett rá Ciara teljesen álszenten,és gúnyosan egyszerre.
- Ne akard mi lesz...-állt fel mellé fenyegetően,ami szerintem hatásos is volt Ciara-ra nézve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése