A temetés

13.fejezet

A temetés igazából abból állt hogy kb. 20 ember ásott egy hosszú mély árkot,s abba csöndesen beletették a halottakat.Mindenkinek ott kellett állnia,és várnia.Miután minden halott az árokba került,egy perc némaság ült a társaságra.Miután vége lett ennek a szertartásnak mindenki mehetett a dolgára.
- Ez azért kicsit megrázó volt!-kezdte Sue.
- Igen...szerintem még ennyi embert csukott szemmel nem láttam még.-kontráztam rá azonnal.
- Elsa!Eljössz velem a vízeséshez?-kérdezte váratlanul Noa.
- Öhm...persze!-néztem rá.Úgy tűnik elég furán mert Noa összehúzta a szemeit és kérdőre vont.
- Görcsöl a hasad?Vagy miért nézel rám így?
- Mi?Ja nem!!-röhögtem el magamat.Noa is megenyhült,és elmosolyodott.
- Na jó akkor menjünk!-adtam meg magam teljesen.
Éppen elindultunk VOLNA,de Peter megállított minket.
- Hová mentek?
- Hát..mi csak...
- ...elmegyünk vízért a vízeséshez amit Elsa talált.
- Jó rendben de siessetek!-adta ki a parancsot Peter.
- Persze-persze...-hagytam rá.
Noa-val elindultunk az erdőbe.Beszélgetni kezdtünk.
- Honnan valósi vagy?-kérdezte Noa.
- Mississippi.Te?
- Louisiana.
- Van testvéred?-folytattam,hogy nehogy be álljon az a bizonyos kínos csend...
- Nem,egyke vagyok.Veled mi van ilyen téren?
- Van egy öcsém.Sajna rég láttam már...
- Remélem minnél hamarabb szabadulunk erről a szigetről.
- Igen...én is...nézd ott a vízesés!!-kiáltottam fel örömömben.
- Igen...ugye hoztál palackokat...?-nézett rám sandítva.
- Khm...remélem hogy te hoztál...
- Nyugi,én számítottam erre!-röhögött rajtam egy jót...