2013. április 2., kedd

Peter

7.fejezet

Észre vettük hogy egy srác körül egy nagyobb tömeg keletkezett.Mi sem akartunk kimaradni semmiből,így hát odamentünk.
- Egy kis figyelmet kérek!-próbálkozott csitítani minket.
- Egy kis figyelmet az úrnak!-emelte fel a hangját valaki mögöttem.Az fiú volt aki elküldte a lányokat a helyünkről.
- Köszönöm!-mondta a fickó akinek besegített a fiú.- Mint látják a gépünk lezuhant!Nem sokan éltük túl a landolást!Nekünk se jobb a helyzet,hisz itt ragadtunk ezen a szigeten!Ahhoz hogy túl éljük,össze kell tartanunk.Kell egy vezető,aki segít mindenben nekünk.Az én nevem Peter.Én szívesen elvállalom ezt a posztot.
Ekkor halk sustorgás keletkezett.Nekük Sue-val nem volt ellenvetésünk ezzel.
- S mi van ha rossz vezető leszel?Nem segítesz nekünk amikor baj van,de neked kötelező lesz segítenünk ha akarunk ha nem mert te vagy a ,,vezető"...-szólalt meg az a srác aki utoljára toppant fel a repülőre.
- Megígérem hogy nem lesz ilyen!-szólt nyugodtan Peter.- Tegye fel az a kezét aki beleeggyezik abba hogy én legyek a vezetőtök!-folytatta.
A legtöbben feltették a kezüket,csak páran nem.
- Jól van!Akkor mindenki akinek nincs súlyos sérülése,vissza a gépre s hozzunk le először is minden ehetőt!Nyomás!
Elindultunk a gép felé.Mivel fákon landolttunk fel kellett másznunk.Már többen fent voltak,amikor én elindultam.Már éppen a felénél tartottam,amikor megcsúszott a kezem a viaszos levelen.Elvesztettem az egyensúlyomat,de egy kar elkapott.Amikor feleszméltem hogy még mindig a fán vagyok,felnéztem hogy ki kapott el.Az a szőke kék szemű fiú volt.Elengedte a kezemet amikor látta hogy megkapazkodtam.Amikor felértünk oda mentem hozzá.
- Köszi hogy visszahúztál!
- Szivesen!-majd ment is tovább....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése