Kés nélkül nehéz lesz...

10.fejezet

Reggel amikor felébredtem,nem sokan voltak még fent.Omar még aludt,ezért megnéztem Sue-t,hogy vele mi van.Nem láttam a lány mellett aki mellett aludt (szerintem legalábbis az a lány volt).Ahova tettük a kaját,oda gyűltek a felébredt emberek.Megpillantottam Sue-t,éppen gyümölcsöket osztogatott.

- Szia!-léptem oda hozzá.

- Szia!Hogy aludtál?

- Egészen jól!Mit csinálsz?

- Reggelit osztok!Peter mondta.

- Oh,rendben!Kaphatok én is?

- Persze!A reggeli adag egy mangóból és egy banánból áll.

- Szeretem őket!-nyaltam meg a számat,jelezve hogy ez a kettő az én két kedvenc gyümölcsöm (a sok közül).

Miután megkaptam a kaját,visszaültem Omar mellé a zsákba.A banánt elraktam a nap többi részére,így a mangóval kezdtem.Na igen kést vagy valami éles dolgot nem adtak,így a körmömmel próbáltam levakarni valamit a gyümölcsről.Egy karcolást nem tudtam rajta ejteni...Már amikor éppen arra gondoltam hogy megeszem héjastul,egy hang csendült föl mögöttem.

- Segítsek?

- Igen az jó lenne-fordultam meg.A szőke srác volt.-De hogy tudnál segíteni?

- Nekem van késem.

Leült mellém a földre,és elkezdte hámozni nekem a gyümölcsöt.

- Mi a neved?-kérdezte hosszú csend után.

- Elsa!És a tiéd?

- Noa.

- És annak a srácnak aki ott ül feketében?

- Raven.

- Találó név...-néztem végi a srácon.Talpig feketében,de még a haja is meg a szeme is az volt.Mintha csak tudták volna hogy ilyen lesz kiskorában.

- Te nem eszel?-kérdeztem meg hirtelen,mert rájöttem hogy igazából nekem hámozza a mangót.

- Én már ettem!Csak nekem könnyebb volt merta banánnal kezdtem...-suhant át rajta egy kedves mosoly.

- Köszi a segítséget!

- Valamit mégis enni kell.
- Igaz.
Abbahagytuk a beszélgetést,mert Sue és Peter bejelentették hogy ki-kivel lesz egy csoportban (megtudakolták mindenkinek a nevét,így sikerült csinálniuk egy névsort).
- Szóval 1.csoport:Angus,Raven és Natlya.-hirdette meg Peter.
- 2. csoport:Katerine,Elsa és Noa.-sorolta Sue.
- Együtt leszünk-suttogtam szinte olyan halkan,mintha semmit nem mondtam volna.Erre Noa csak egy halvány mosolyt villantott a földet nézve...