2013. június 23., vasárnap

23.fejezet

Amikor felébredtem sok szempár szegeződött rám.Összeszedtem magam majd felálltam.
- Elsa...-nézett rám Peter.
- Egy kérdésedre sem akarok válaszolni!-vágtam a szavába azonnal.
- Hát jó...-bólintott egyet,majd megfordult és súgott valamit Katerin-nek.Katerin elindult felém.Tátogott valamit.Nem értettem,de egyre jobban artikulált."Fuss!"Bólintottam szinte alig láthatóan.Oldalra néztem.Noa a kezét nyújtotta elég lassan,míg a másikkal beszámolt."3...2...1...
Megragadtam a kezét s elkezdtünk eszeveszetten rohanni.Két  srácot küldött utánunk.
- Mit akarnak tőlem?
- Ki akartak kérdezni...-hátra nézett,majd vissza-illetve ki akarnak.
- De miért olyan fontos ez nekik?
- Azt nem tudom,de úgy tűnik nagyon kellesz nekik.
Árkon-bokron keresztül futottunk míg egy ismerős helyre érkeztünk.
- A vízesés!
- A vízesések mögött általában szokott lenni egy barlang is!-nézett előre Noa mereven a cél felé.
Odafutottunk,s bementünk a vízbe.Odaúsztunk nagy reménnyel hogy jobban szemügyre vegyük a terepet.Lemerültünk a vízbe,átúsztunk a csobogás alatt,majd amikor felértünk elkezdtük bámulni a sziklafalat.
- Noa itt nincs semmi!-pánikoltam be teljesen,miközben a falat tapogattam.
- Bukj le!
Bemerültünk a mélybe.Noa leúszott,hogy megnézze mi van odalent.Visszaúszott,majd felmentünk a felszínre.
- Noa!
- Nyugodj meg,csak tedd azt amit mondok!
- Rendben...
- Lapulj a falhoz s maradjunk csöndben...
Mindketten elhalkultunk.Hallottuk őket.Ahogy ropogott a talpuk alatt az a pár ág amire ráléptek.Síri csend volt...de az egyikük megtörte a csendet.
- Szerintem itt nincsenek...
- Szerintem se...na induljunk vissza.
Futást hallottunk,bár ezt így nehéz volt megállapítani a csobogástól.
Vártunk még egy picit,de aztán megszólaltunk.
- Elmentek...-suttogtam.
- Jól van.Menjünk ki.Még végül megfázunk.
Mire kiértünk a partra teljesen átfagytam.Noa elment keresni ágakat,meg nagyobb köveket (a tűz rakáshoz).Elgondolkodtam a történteken,hogy vajon mit akarhattak,illetve mit akarnak tőlem.Ezen filóztam már egy idelye amikor valami ismerősre bukkantam a szikla mögött (ami előttem volt).Egy táska volt az.Nagyon ismerős volt.Könnybe lábadtak a szemeim az emlékek miatt.A koszos rózsaszín virágok,az a sárga folt rajta...Ez Sue táskája.Akkor láttam  utoljára amikor eltűnt azzal...azzal...a rémmel.A sírás határán hozzányúltam a zsákhoz,amikor épp odaért Noa.Kinyitottam.Egy üzenenet volt benne.Kinyitottam.S ekkor nyugodtam meg valamennyire.
- "HELP"!-ez volt rá írva.
- Mi az Elsa?
- Sue még életben van...-suttogtam neki és nyugodtam meg valamennyire...


4 megjegyzés:

  1. Nagyon ügyes lett ez a rész is mint mindig :) Érdekes volt és remélem hamar hozod a következőt!
    Nadia xoxo

    VálaszTörlés
  2. Hú köszönöm szépen,igyekszek jó részeket hozni.Tudom kicsit fura rész lett de ilyen is kell néha szerintem egy blogba. :))


    pusz: Pen xoxo

    VálaszTörlés
  3. szia :D nagyon szép a blogod és a töri is nagyon ott van!!!♥,feliratkoztam:D nézz be te is hozzám http://dark-forces-the-new-life.blogspot.sk/ kérlek olvad el a törim és a tetszik komizz! ♥ köszönöm :D +KÖVÍÍÍ RÉSZT GYORSAN!!! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. UUU szia!köszönöm hogy írtál nagyon jól esik,de hogy még feliratkoztál....ezután már természete hogy benézek hozzád,sőt még egy cserét is ajánlanék :P

      Törlés